A középkori ember hitte, hogy gonosz démonok és varázslók tömege leselkedik rá és féltek a maleficiumtól, azaz kárt, bajt okozó varázslástól.
Sok hisztérikus férfi és nő képzelte azt, hogy az ördöggel hált, de más, prózaibb okok is akadtak: ha például egy fiatal lány engedett a csábításnak, teherbe esett és a csábító eltűnt, a lányra nehéz sors várt: el kellett viselnie a világ megvetését, gúnyát, a kirekesztettséget, sőt, akár az éhhalál veszélyét is. Érthető módon azt hitte: a Gonosz tette ezt vele.
A középkori ember számára szinte bárki gyanúba keveredhetett: boszorkányt sejtettek, ha - egy asszony közelében kígyót vagy teknősbékát láttak (kísérőszellem), - egy lány különösen szép volt vagy csúnya (a perbe fogottak 40 %-a fiatal nő volt Magyarországon és nem csúnyák) - feltűnően eszes volt vagy együgyű, - sok szeretőt tartott vagy hozzáférhetetlen volt, - ha ritkán járt templomba vagy túl áhítatos volt., - ritkábban előfordult, hogy korát meghaladó tudóst is boszorkánysággal gyanúsítottak, mint pl. Hatvany István professzort.
Magyar babonák, szokások Szentgyörgy napja: Azt tartották, a szegedi boszorkányok ezen a napon megfúrják a szőlőtőkét és háromezrüknek elegendő bort lopnak így. Ez a nap a tavaszi csordakihajtás ideje. A boszorkányok hajnalban lehúzzák a harmatot a földről, ezzel megrontva a termést. Ez ellen úgy védekeztek, hogy máriafogta rózsát, azaz vadrózsát helyeztek a szántóföld szélére vagy az istálló ablakába. Egyéb módszerek boszorkányok ellen: nyúlhájat tettek a kulcslyukba, söprűt a küszöbre (azt nem tudja átlépni), az ajtót gatyamadzaggal kötötték be vagy meglocsolták a földet szenteltvízzel. Másik Szentgyörgy-napi babona: a boszorkány felismerhető, ha e nap előtt fogott kígyó fejét ezüstgarassal elvágjuk, szájába egy cikkely fokhagymát teszünk és ezt a felismerni kívánó kalapja mellé tűzi. Így kell templomba mennie, és ott felismerheti a boszorkányokat, mert háttal ülnek az oltárnak és szarvuk van.
Lucaszék: december 13-án, Luca napján kezdik készíteni, 13 napig készül, 13 féle fából, úgy, hogy szögeket nem használhatnak. Aki karácsonykor az éjféli misén rááll a Lucaszékre, meglátja a falu boszorkányait.
A boszorkány felismerhető továbbá arról, hogy a templomba úgy lép be, hogy oldalt fordítja a fejét. Ennek az az oka, hogy szarvai vannak, amik csak így férnek be az ajtón.
A boszorkányok irtása: forgószélbe sarlót kell dobni, ez megsebzi az ott táncoló vagy repülő boszorkányt. Jégeső ellen fejszét kell kidobni az udvarra. Megsebzi a boszorkányt, ha a lábnyomát késsel körülkerítjük és beleütünk egy kést.
A népi vallásosság a kereszténység vulgáris változata. A paraszti világszemléletben a legerősebb elem a mágia, mint népi varázslat és mint vallásos tan egyaránt. A kereszténységet ötvözték a mágikus-folklorisztikus tudattal. A klerikus (= az egyház világi hatalomra törő irányzata) egyház úgy tartja féken a folklór ösztönösségét, hogy részben magába fogadja. E kulturális kölcsönhatás kedvező feltétele, hogy mind az egyházi, mind a népi világképben jellemző a földi és túlvilági, valamint az anyagi és szellemi síkok elegyítése. Példa: az egyház nem tiltotta a különböző (mágikus hatásúnak vélt) füvek gyűjtését, ha "Hiszekegy" és "Miatyánk" kíséretében szedték.
|