Az emberis�g r�g�ta retteg az ismeretlent�l. A hiedelem azt tartja, hogy l�teznek olyan emberek, akik saj�t akaratukb�l, vagy valamilyen k�nyszer�t� k�r�lm�ny (pl. �tok) hat�s�ra k�pesek farkass� v�ltozni. Ezt a k�pess�get a k�z�pkorban a f�rfi boszork�nyoknak, boszork�nymestereknek tulajdon�tott�k.

Hogy kik is azok a farkasemberek?

A farkasemberek bizonyos id�k�z�nk�nt, pl. teliholdkor, farkass� v�ltoznak �s ilyenkor embert �lnek. A farkasemberek a legenda szerint hallhatatlanok. Imm�nisak az �reged�sre (mit nekik a liposz�ma), �s a betegs�gekre. Ugyanakkor �ket is meg lehet semmis�teni: m�gpedig ha megsebes�tj�k a sz�v�ket vagy az agyukat. A farkasemberr� v�l�s m�djai a k�vetkez�k: genetikai-�gy sz�let�nk, megharapott minket egy farkasember, vagy el�tkoztak benn�nket. Abban az esetben, ha nem �r�kl�tt eme k�pess�g az nem aktiviz�l�dik addig, am�g a szerencs�tlen�l j�rt ember meg nem k�stolja az emberi v�rt.

A farkasembereket hagyom�nyosan a halottak birodalm�val hozt�k kapcsolatba, �s a kar�csonyt k�vet� 12 �jszak�n tartott�k a legvesz�lyesebbnek. A vad�sz�-gy�jt�get� t�rsadalmakban a s�m�n hatalm�nak egyik forr�sa �ppen az volt, hogy elhitt�k r�la, hogy k�pes �llati alakot �lteni. Azokon a f�ldt�jakon, ahol nem �lnek farkasok m�s �llatok t�ltik be ezt a szerepet: D�l-Amerik�ban jagu�rember, Afrik�ban leop�rdember, Indi�ban tigrisember �s Jap�nban r�kaember vagy borzember volt.

Farkasember t�rt�netek

Az els� ismert farkasember-story Gilles Garnier nev�hez f�z�dik. Gilbert egy erdei remete, otthonr�l elk�borolt gyermekeket falt fel. A szemtanuk elmes�lt�k, hogy l�tt�k, amint Gilbert ilyenkor farkas alakot �lt. Elfog�sa ut�n beismerte farkasember mivolt�t, �s mint boszork�nyt 1573 janu�rj�ban el�gett�k. Ezek a perek leggyakrabban farkasok �ltal s�r�n lakott ter�leteken voltak megfigyelhet�k, mivel az �hez� vagy veszett farkas t�mad csak az emberre. Angli�ban p�ld�ul egy ilyen per sem volt, mivel ott 1500-ig minden farkast kiirtottak. Nem �gy K�ln k�rny�k�n, ahol Peter Stubb�t azzal v�dolt�k, amint azt k�s�bb � is beismerte, hogy 13 gyermeket, k�zt�k saj�t fi�t, �s k�t terhes asszonyt falt fel. Azt �ll�totta, hogy az �rd�gt�l kapott var�zs�vet, amely seg�ts�g�vel farkass� tudott v�ltozni. Stubb�t 1589 okt�ber�ben �t�lt�k el.

A k�z�pkorban �gy tartott�k, hogyha egy farkasember farkas alakban megs�r�lt s�r�l�se m�g visszav�ltoz�sa ut�n is megmarad. Ismert egy 1588-as t�rt�net a Franciaorsz�gbeli Auvergne-b�l egy vad�szr�l, aki lev�gta egy farkas mancs�t �s a zs�kj�ba tette. K�s�bb, amikor a mancsot megmutatatta a helyi nemesembernek megd�bbenve l�tta, hogy az aranygy�r�t visel� k�zz� v�ltozott. Az elborzadt nemesember felismerte a gy�r�t, kirohant a konyh�ba, ahol ott tal�lta a feles�g�t, amint �ppen s�r�lt kez�t k�t�zte be. Az asszonyt azonnal meg�gett�k boszork�nys�g�rt.

Egyes tud�sok a jelens�get egy igen ritka betegs�ggel magyar�zz�k. Ez a betegs�g, a porphyria cutenea tarda, t�netei k�z� tartozik, hogy napf�ny hat�s�ra az ember b�re elsz�nez�dik, felh�lyagosodik �s kisebesedik, az arc�n �s a v�gtagjain er�teljes sz�rk�pz�d�s indul meg. K�l�nb�z� idegrendszeri rendelleness�geket is lehet �szlelni ezeken a betegeken. A legl�tv�nyosabb p�rhuzam, hogy ker�lni�k kell a napf�nyt, �s bizonyos vegyi anyagokat, ilyen pl. a fokhagyma sz�mos �sszetev�je is. A beteg kezel�se pedig rendszeres v�r�t�mleszt�st foglal mag�ba. Sz�p, sz�p, de el�ruln� nekem valaki, hogy hol volt lehet�s�g a s�t�t k�z�pkorban v�r�t�mleszt�sre? De az egyez�sek hat�s�ra sokan �gy v�lik, hogy a farkasemberek �s v�mp�rok alakj�t porphyri�ban szenved� betegekr�l mint�zt�k.